Bejelentkezés »
Ofszet nyomtatás technikája
Az ofszetnyomtatás technikája eltér a többi nyomtatási eljárástól. Az ofszet nyomtató lemezen a nyomtatandó és nem nyomtatandó részek közül az egyik víztaszító, míg a másik vízszerető rétegű lesz. A nyomtatásra el?készített lemezt a nyomdagép formahengerére rögzítik. A nyomdagép minden egyes fordulatakor a nedvesítőmű benedvesíti a nyomóforma nemnyomó azaz víztaszító részeit és befestékezi a nyomtatandó részeit. A festék felhordása után a nyomóforma érintkezésbe kerül a gumihengerrel ahonnan a rajzolat már közvetlenül a papírra kerül. Mivel nem a nyomólemez, hanem egy közbeiktatott gumival bevont henger adja át a festéket a nyomtatandó felületnek azaz a papírnak, nevezzük az eljárást ofszet nyomtatásnak.
A color azaz színes nyomatokat a nyomdatechnika négy szín keverésével hozza létre, ezen színek a Cián, Magenta, Yellow és Black, amelyet kulcs színnek is (Key) neveznek, innen származik a CMYK elnevezés is. A color anyagokat ún. négy verkes gépeken állítják elő, azaz négy a fent említett ofszet hengeren keresztül jut a festék a papírra. A grafikai anyagra a tervezésnél vágó illesztő jeleket, esetenként terhelési csíkot terveznek. Az illesztőjelek a nyomdász munkáját segítik, mivel ezen jelek segítségével állítja a különböző hengerek viszonyát egymáshoz, hogy a nyomat színkivonatai pontos illeszkedjen egymáshoz. A terhelési csík a megfelelő mennyiségű festék beállításra szolgál.
Hogyan kérjünk árajánlatot?
Gondoljuk át, mit szeretnénk nyomtatni! A kreatív mellett mindig vegyük figyelembe a termék funkcióját is!
Az árajánlat kalkulálásához a nyomdaipari produkciós szakembernek a következőkre lesz szüksége:
(Figyelem! A sorrend is már megszokott!)
1. Méret
2. Terjedelem
3. Nyomás
4. Anyag
5. Példányszám
6. Kötészet
Ha nem rendelkezünk konkrét elképzeléssel, akkor mindenképpen érdemes az Onlineprint Nyomdai Szolgáltató Központhoz fordulni, ahol a produkciós szakember a lehetséges anyagok, technikák, színek, költségek, stb. ismeretében javaslatokat ad nekünk a kivitelezésre.
Digitális nyomtatás:
Digitális nyomtatás esetén a nyomtatási folyamatból kimaradnak a hagyományos nyomdai munkafázisok, nincs filmkészítési költség, nem kell nyomdai nyomólemezt vagy szitát készíteni.
Így kisebb példányszámnál lényegesen gyorsabban és alacsonyabb áron valósítható meg a nyomdai kivitelezés. Kizárólag a nyomtatásra kész grafikára van szükségünk. Határok nélkül megvalósítható bármilyen grafikai elem, színátmenetek vagy képek fotóminőségű nyomtatása leginkább dekorációs célokra. A digitális nyomtatással lehet csak megszemélyesítetett (perszonalizált) nyomatokat készíteni.
A digitális nyomtatás jellemzői:
- nagyméretű nyomtatás
- alacsony példányszámban is gazdaságos
- széles alapanyag választék
- rövid kivitelezési határidő
- perszonalizálás
Papírok
A nyomdaiparban legtöbbet használt alapanyagok a papír alapú anyagok. Fajtájuk annyira szerteágazó, hogy szinte képtelenség maradéktalanul felsorolni őket. Főkategóriájukban, árajánlatkérésben megkülönböztetünk műnyomó, ofszet, digitális, kreatív papírokat, önátíró és öntapadó anyagokat. Az ofszet papírokat 80-140 g/m2 tömeghatárok között íves és tekercs kiszerelésben gyártják, elsődlegesen ofszet nyomtatási technológiában való felhasználás céljára. A digitális papírok 90 g/m2-tól 300 g/m2-ig terjedő matt vagy fényes digitális nyomtatásra alkalmas papírok. Az önátíró papírok esetében a digitális technológiában a 80 gr-os papírt használják, de már a 60 gr-os papírra is lehet nyomtatni. Az önátíró nyomtatványok a következő lapokból állnak: CB – átadó, CFB – átadó, átvevő, CF – átvevő. Esetükben a következő kérdésre kell odafigyelni: különböző vagy azonos-e a grafika illetve a színnyomás a nyomtatványt alkotó egyes lapokon, valamint sorszámozva vannak-e az egyes lapok? Fontos még a lapok sorrendje is, hisz mindegyiknek más a funkciója. Az öntapadók lehetnek papír vagy vinyl alapúak. Az utóbbiak tartósabbak, strapabíróbbak, nagyobb a kopásálló képességük, ezért főleg kültérre alkalmazzák őket. A vinyl öntapadókat többnyire uv lakkal is ellátják az időjárási viszonyok (napfény) elleni védelem, a nagyobb kopásállóság érdekében.
Amennyiben nem vagyunk maradéktalanul tisztában az egyes anyagok fajtáival, akkor a legjobb, ha mintát mutatunk a nyomdai produkciósnak, annak érdekében, hogy az általunk elvárt nyomdatermék készüljön el. A minta alapján a szakember pontosan meg tudja határozni a papír, vagy más egyéb anyag fajtáját, vastagságát, színét, és egyéb jellemzőit. Ha pedig nem rendelkezünk mintával, akkor kérjünk javaslatot a nyomdaipari szakembertől.
Kötészet
1 lapos nyomdatermékeknél is, mint a szórólap, és a plakát (ahol a terjedelem 2 oldal) meg kell adnunk a kötészet módját. Ezekben az esetekben a kötészet annyit tesz, hogy „méretre vágva” kérjük a nyomdaterméket. Egyéb esetekben a következő kötési eljárások közül választhatunk még a vágáson kívül: hajtogatás, biegelés, perforálás, riccelés, fúrás, ragasztás, irkafűzés, spirálozás, stancolás, hőkötés, cérnafűzés, kasírozás. A kötészet alatt adjuk meg a felületkezelés módját is, amelyek a következők lehetnek: lakkozás (ofszet vagy uv lakkozás; illetve forma vagy teli lakkozás), fóliázás (fényes vagy matt fólia), fémfóliázás, de ezekre majd egy külön bejegyzésben térünk ki.
Fúrás alatt lyukasztást értünk, amely lehet egyszer, kétszer, háromszor, négyszer, stb. fúrva.
A ragasztókötést általában puhatáblás könyveknél alkalmazzuk, melyet 3 mm – től 1 cm-ig javasolunk. A cérnafűzés az általános ragasztókötésnél megbízhatóbb és tartósabb kötészeti eljárás, amely hosszabb élettartamot, és egyben exkluzívabb megjelenést biztosít kiadványunknak.
Stancolásnak nevezzük, amikor az egyedileg készített késformával a nyomatot a kívánt formára vágják. Az adott formát követő kivágó kés a nyomdagépbe helyezve a papírból úgy szakítja ki a szükséges, vagy fölösleges részt, mint háziasszony a pogácsát. Felhasználási területek többek között a borítékok, mappák, wobblerek.
Az irkafűzés a kiadvány gerincén elhelyezett két vagy több kapocs, amely a kiadvány összefogását szolgálja. Minimálisan 8 oldalas, legfeljebb - a papír vastagságától függően - 80-100 oldalas munkáknál alkalmazható.
A perforálás a papír előírt helyén szaggatott késsel való beütése a le, ki vagy széttéphetőségének elősegítésére. Adott irányban történő sorozatos átlyukasztás (hajtogatás közbeni perforálás, tömbök perforálása), sorlyukasztás. Számla, megrendelés, vagy sorszámtömbök használata során szükség van arra, hogy a papír egy része könnyen leszakíthatóvá váljék. Ezt szolgálja a sorlyukasztás.
A spirálkötés vagy spirálozás a kiadvány kötését kiváltó egyszerű és gyors eljárás, mely kis, kézi berendezéssel is elvégezhető. Lehet egyszeres vagy dupla, különféle anyagú (műanyag vagy fém), különféle színű és átmérőjű (a kiadvány vastagságához illeszkedően).
Riccelés az öntapadó címke olyan bemetszése, amely a címke hordozóját nem éri el. Ricceléssel érhető el, hogy a címkék a hordozó papírról egyenként leszedhetők legyenek.
Említettük még a kasírozást, ami alatt pedig a papírnyomat, plakát, stb. szürkelemezre, műanyagra, fára, stb. való felragasztását értjük.
Darab, példány, garnitúra
A példányszámot legtöbbször darabszámban határozzuk meg. A példányszám megadása az árajánlatkérésnél a legalapvetőbb paraméterekhez tartozik. Nagysága részben meghatározza, hogy az adott nyomdaterméket milyen technikával érdemes előállítani. Kis példányszám esetén (pl. 300 db esetén) digitális nyomtatás, nagy példányszám (3.000 db - 30.000 db) esetén az ofszet technológia alkalmazása a javasolt, még nagyobb példányszám esetén (pl. 300.000 db) már a rotációs nyomdatechnika a legalkalmasabb.
Bizonyos nyomdatermékek, amelyek több lapból állnak (pl. az önátíró tömbök vagy jegyzettömbök) esetén a példányszámot garnitúrában határozzuk meg.
Nyomás: 1+0 vagy 4+4 ? Ez kérem nem matematika
Minden nyomdaipari termék 2, vagy annak többszörösének megfelelő oldalból áll. A nyomás megadásával egyértelművé tesszük, hogy oldalanként egy színes vagy több színes terméket szeretnénk-e nyomtatni.
A nyomás megadása az előoldal és a hátoldal színeinek számmal való meghatározását jelenti. A leggyakoribb esetekben ez 1 vagy 4. Itt következik az átlag halandó számára a bonyodalom, ugyanis, ha 4 színt adunk meg, akkor az nem azt jelenti, hogy konkrétan 4 egymástól elkülönülő színt fogunk a készterméken látni, hanem azt, hogy abból a nyomdaipari szakemberek számára evidens CYMK 4 alapszínből bármilyen színárnyalat, ill. grafika megvalósítható. (C=kék, Y=sárga, M= magenta, K= fekete)
Példák: 1+0 (fekete) egy színnel szeretnénk az egyik oldalt megnyomtatni. Alapesetben az egy szín alatt a feketét értjük. Az egyértelműség kedvéért azonban mindig írjuk oda a színt, jelen esetben a feketét. Ha Pantone vagy direktszínt szeretnénk, akkor tűntessük fel annak a számát is. 4+4 mindkét oldalon színes nyomtatvány (anyag függvényében akár fotóminőségű nyomat).
A 4 színen felül kérhetünk extra színeket is, mint az arany, vagy ezüst, vagy márkaszínünket megerősítve egyéb direktszíneket, amelyeket szintén a Pantone skála számával adunk meg.
Terjedelem: hét oldal hány oldal?
A terjedelem alatt 1 termék oldalszámát értjük. Mivel termékünk kézzelfogható, ezért legkevesebb 2 oldala van. Amennyiben nem egy lapra kívánunk nyomtatni, mindig a 2-nek a többszöröse a nyomtatni kívánt oldalszám. (1 lap = 2 oldal)
E logikából kiindulva elsőre nem értelmezhető, ha 59 oldalt szeretnénk kinyomtatatni. Magától értetődően merül fel a kérdés, hogy ebben az esetben 118 oldalra gondoltunk-e?
Másik fontos szempont, hogy mindig a késztermék méretét és oldalszámát kell megadni! Ha például egy A3-as nyomtatványt egyszer meghajtva szeretnénk megkapni, akkor már nem egy 2 oldalas, hanem rögtön egy 4 oldalas termékről van szó.
A pontos nyomtatáshoz szükséges mind a hat szempont megadása esetében, azonnal felszínre kerülnek az ellentmondások. (előbbi példából kiindulva, méret: A4, terjedelem:4 oldal, Kötészet: 1x hajtva)
Tényleg a méret a lényeg?
A méret rendkívül fontos. Ami nagyobb többe kerül. De hogy lehet a méretet úgy meghatározni, hogy az gazdaságos is legyen? Mennyi fér fel egy ívre? Bármelyik nyomdától joggal várhatjuk el, hogy felhívja a figyelmünket, és javaslatot adjon nekünk arra, ha egy flyer méretét úgy határozzuk meg, hogy sok hulladék anyag keletkezik mellette. Nem kell rögtön különlegesen stancolt termékekre gondolni, elég ha egy L vagy T formátumú terméket veszünk. Mindenki ismeri a nagyszerű Tetris játék valamelyik formáját!
Ezeknél az alakoknál különösen számítanak azok a mm-ek, amelyek esetleges elhagyásával, semmit sem veszt termékünk funkciójából. De itt már el is kanyarodtunk, úgyhogy vissza a nyomdaipari mérethez!
A méret nagyon fontos. Mindamellett, hogy egy helyesen kiválasztott mérettel költséget takarítunk meg, a környezetünkért is teszünk valamit! (Nem véletlenül alakultak ki a standard méretek: A4, A5, A6, stb.)
Az árajánlatban a méretet mindig mm-ben adjuk meg, úgy hogy az első szám a termék szélességét, a második pedig a magasságát határozza meg. Fontos, hogy mindig a késztermék méretét adjuk meg! Ha például egy A4-es oldalt kétszer leporellóban meghajtva szeretnénk elkészíttetni, akkor már nem egy A4-es méretű termékről, hanem rögtön egy LA4-es méretű késztermékről beszélünk.
Fóliázás, lakkozás, felületkezelés
A fóliázás és lakkozás meggátolják a festék lehúzódását, tartósabbá teszik a papírt. Anyaguk szerint műanyag, optikailag fényes vagy matt változatban léteznek.
A fóliázás a nyomat tartósságát és esztétikai megjelenését jelentősen fokozza. A papírt vágás és biegelés előtt vékony műanyag réteggel vonják be. A szorítóhengerek ragasztóval nyomják rá a vékony, átlátszó műanyag fóliát a papírlapra, ami sima, könnyen tisztítható felületet eredményez, fényes fólia esetén pedig a nyomat színeit is élénkíti, felerősíti. Megkülönböztetünk hideg és meleg fóliázást. A meleg fóliázás lényegesen drágább, viszont minősége lényegesen jobb a hideg fóliázásénál. Ez utóbbinál a papír ugyanis könnyen görbül, vetemedik, a hideg fólia összezsugorodik, ráncosodik.
Lakkozáskor a festékrétegek teljes száradása után a papírt teljes egészében vagy részben, sima lakkréteggel vonjuk be, ami jelentősen növeli a nyomat esztétikai értékét, valamint tartósságát. Célszerű magas vagy ofszetnyomásnál papíroldalanként kétszer lakkozni a jobb fedettség, jobb minőség kedvéért. Szitalakkozásnál - annak nagyobb fedettsége miatt - elegendő az egyszeri lakkozás.
Mind az ofszetlakk, és mind az uv lakk lehet teli vagy formalakk.
Formalakkozás esetében a felületkezelés az oldalnak csak egyes, meghatározott részein történik. A matt fóliát és az uv formalakkot szívesen használják együttesen, mivel a kontraszt hatás jobban kiemeli a hangsúlyozni kívánt részt (pl. név, logo).